A hulladékégetők kéményén számos olyan vegyület kerül ki a környezetbe, amely súlyosan károsítja a környezete és egészségünket. Rákkeltő, idegrendszert károsító anyag kerülnek a légkörbe, és több mint száz olyan vegyület amelynek hatásáról szinte semmit nem tudunk!

A hulladékégető tűzterében ellenőrizhetetlen kémiai folyamatok játszódnak le: az állandóan változó összetételű, nedvességtartalmú hulladékban lévő vegyi anyagok reakciója követhetetlen. A kéményből távozó füstgáz pontos összetétele nem ismert, csak néhány alkotójáról vannak adataink, ezért szűrésük is nehézségekbe ütközik (hogyan szűrjünk valamit, amiről nem is tudjuk igazan, hogy az égés során keletkezi-e vagy sem).

füstöl az égető kéménye

Tudományos kutatások már eddig is több száz különvéle vegyületet mutatott ki a hulladékégetőkből távozó füstgázból, azonban ezekből jelenleg a dorogi veszélyes hulladékégetőben is mindösszesen hét vegyületet mérnek folyamatosan. Ezek mellett még egy fél tucat szennyezőanyagot mérnek időszakosan (jellemezően nehézfémeket és dioxinokat). Az égetőknek előre jelzik a mérések időpontját, így lehetőségük van kisebb szennyezőúanyag tartalmú hulladék égetésére, amely aztán jobb eredményeket is produkál.

További problémát jelent, hogy bár az égetőknél mérik a szennyező anyag kibocsátást, de a környező településeken nem mérik a levegő minőségét azokra az anyagokra, amelyek a legveszélyesebbk az emberi egészségre (gí pl. Nehézfémek, dioxinok, stb.). Így nincs semmilyen adatunk arról, hogy az érintett lakosság mekkora koncentrációban kapja az égetőből származó légszennyező anyagokat.

Az Egyesült Államok szigorúbb kibocsátási határértékei megkövetelték az égetőművek tulajdonosaitól és üzemeltetőitől, hogy dollármilliókat fordítsanak a régebbi, szennyezőbb létesítmények modernizálására. Ám a költséges, legkorszerűbb szűrőberendezésekkel ellátott égetőművek sem képesek arra, hogy a napjainkra jellemző, kémiai szempontból bonyolult kommunális hulladékokból és ezek reakcióiból származó mérgező anyagokat mind kiszűrjék. Az új kommunális hulladékégetők is kibocsátanak mérgező fémeket, dioxinokat és savas gázokat.

A hulladékégetőből származó, az egészségre leginkább veszélyt jelentő szennyező anyagok:

Szálló por: a szálló por, nem más mint rendkívül apró részecske, amelyet a méret alapján osztályozunk. A szálló por annál veszélyesebb, minél kisebb, mert annál könnyedébben bejut az ember szervezetébe. Jellemző módon az égetőkön használt zsákos porszűrők a 2,5 mikronnál kisebb szálló pornak csak 5-30%-át szűrik ki. Az 1 mikronnál kisebbeket pedig gyakorlatilag teljes egészében átengedik. Jellmező módon a szálló por kibocsátást súly alapján mérik, holott az egészségügyi hatás éppen a kicsi és ezért könnyű részecskék esetén a komolyabb. További problémát jelent, hogy a szálló porra rátapadnak más, akár rákkeltő szennyező anyagok is és belélegezve bejuthatnak szervezetünkbe.

Nehézfémek: a hulladékégetők nehézfémkibocsátása a másodpercenként kibocsátott füstgázhoz képest van meghatározva. Ez azt jelenti, hogy egy nagy égető, amelynek nagyobb a tömegárama, összeségében sokkal több nehézfémet bocsáthat ki. További problámát jelent, hogy a külső környezetben már nem mérik a nehézfémek tartalmát a levegőben. A nehézfémek szintén “rátelepülnek” a kibocsátott szálló porra, így fokozva annak veszélyességét.

Szerves szennyezők: az égetők számos szerves szennyezőt bocsátanak ki (dioxinok, furánok, policiklikus aromás szénhidrogének, stb.). Ezek az anyagok nem csak toxikusak, de felhalmozódnak az élő szervezetkben és nem bomlanak le a környezetben. Sokuk bizonyítottan rákkeltő, kromoszóma-károsító, vagy születési rendellenességet okoz.