A hulladékégetés a legdrágább hulladékkezelési módszer, mely nem váltja ki a lerakókat sőt, veszélyes hulladéknak minősülő salakot termel. Az égetés hozzájárul a globális felmelgedéshez és energiapazarló. Náhány kár, amely az égetők számlájára írható.

A légszennyezésen és a egészségügyi problémákon túl számos egyéb gond merül fel a hulladékégetők építése kapcsán. Mivel ezek a problémák nagyon szerteágazók ezért összefoglalóan társadalmi károknak neveztük őket, hiszen költségeit mi és unokáink fizetjük meg pénzben és egészségben.

Az égetők rendszerint felélik a kommunális hulladékok kezelésére szánt összegeket, így általában kevés pénz marad az átfogó újrahasznosítási és komposztáló programokra. Magyarországon az újrahasznosító háttéripar és a szelektív gyűjtés még csak most kezd kialakulni, az újrahasználati rendszereket éppen most építik le. Nagy szükség lenne ezek támogatására. Ha azonban a támogatások jelentős részét új égetők és a lerakók építésére használják, a környezeti szempontból kedvezőbb újrahasznosító ill. újrahasználati rendszerek sorsa meg lesz pecsételve.

Ha egy égetőműbe kevesebb hulladékot szállítanak, mint amekkora mennyiség feldolgozására tervezték, az a kapacitás kihasználatlanságához, azaz gazdaságtalan működéshez vezethet. Ezeket a költségeket a lakosságra és az önkormányzatokra hárítják át. A nagy égetőket épen ezért mindig el kell látni elegendő hulladékkal, ami gátolja a hulladékcsökkentés és az újrahasználat esélyeit.

A hulladékégetők nem váltják ki a lerakókat. Az eltüzelt hulladék mintegy 20-40%-a megmarad salakanyagok és a füstszűrőn megkötött veszélyes anyagok formájában. Így tehát a hulladékégetőből kikerülő anyagok újabb lerakókat kívánnak, és az ott elhelyezett hulladék veszélyessége nagyobb, mint a kommunális hulladéké.

Az égetés az egyik legköltségesebb hulladékkezelési módszer. A Világbank jelentése szerint általában kétszer többe kerül , mint a lerakás és lényegesen többé mint az újrahasznosítás és újrahasználat. Ráadásul ez utóbbiak akár 10-szer több munkahelyet termetenek, mint az égetés, alacsonyabb beruházási és üzemeltetési költség mellett.

A hulladékégetéssel több energiát semmisítünk meg, mint amennyit nyerünk, hiszen ilyenkor a hulladéknak csak az energiatartalma hasznosul, a létrehozásához felhasznált energia nem.

A hulladékégetés hozzájárul a globális klímavátozáshoz is. Az égetők már ma is rosszabbul teljesítenek mint egy gázüzemű erőmű, és a jövőben akár egy olaj vagy szénüzemű erőmű is lekörözheti az égetőket. Ráadásul létezik valóban zöld megoldás a hulladék energiatartalmának hasznosítására, ilyen például az anaerob rothaszás.

Az égetőket általában olyan helyre építik, ahol szegényebb, kiszolgáltatottabb társadalmi csoportok élnek. Az égetőművek építői pontosan tudják, mely csoportok tudnak kevésbé tenni az égetőművek ellen. Az USÁban készült jelentés meg is nevezi mely társadalmi csoportok közelében van esélye egy égető felépítésének és hol nincs. Megállapítja, hogy ahol felső és középosztály található nem érdemes égetőt telepíteni. Ez a magatartás azonban elfogadhatatlan a társadalm igazságosság szempontjából.